Ezt a cikket azért írtam meg, mert valószínűleg nem fogok tudni részt venni a Média Hungary konferencián, ha mégis lejutok, nem ülök fent a pódiumon kerekasztal beszélgetésen. A Média Hungary egyik kioldóingere az idén a neuromarketing és nálam is megtörtént triggerhatás, szóval van róla mondandóm. A cikket kettő részre osztottam, mert így is túl hosszúnak tűnt a szokásos LinkedInes posztokhoz mérve. Jövő héten következik a második rész.
Photo credit: SMI Eye Tracking via Visualhunt.com / CC BY
Ezt a cikket azért írtam meg, mert valószínűleg nem fogok tudni részt venni a Média Hungary konferencián, ha mégis lejutok, nem ülök fent a pódiumon kerekasztal beszélgetésen. A Média Hungary egyik kioldóingere az idén a neuromarketing és nálam is megtörtént triggerhatás, szóval van róla mondandóm. A cikket kettő részre osztottam, mert így is túl hosszúnak tűnt a szokásos LinkedInes posztokhoz mérve. Jövő héten következik a második rész.
Hívószavak jönnek, mennek az iparágunkban.
Az átalakuló környezetben a válságjelenségekre adott válaszként a piackutatási iparág az utolsó tíz-tizenöt évében a társadalomkutatás (főként pszichológia) pókhálós raktáraiból elővett jó néhány módszert és eszközt. A múltban a használt eszköztár gerincét a XIX. századi survey technológia vagy újabban annak digitalizált új változatai adták (online és mobil kérdőívek). A survey technológiát alkalmazók és a megrendelők már régóta szembesültek a módszer nyilvánvaló korlátaival, mint például a valódi és a beszámolt viselkedés közötti távolság, a kérdőív rugalmatlan információnyerő jellege és ezeken túl a kérdezés intruzív mivolta és a válaszadói közönség kimerítése, túlkutatottsága. Ezért ásták elő ezeket a survey technológián túlmutató információgyűjtő készségeket. Az újra megtalált eszközök és módszerek többsége az ötvenes-hatvanas években, esetleg a hetvenes évek elején volt az akadémiai alapkutatások fókuszában.
Természetesen a nemzetközi gazdasági válság csak felerősítette és felgyorsította az útkeresést. A korábban felvetődött értelmezési keret, és modellszintű problémák hangsúlyosabbá váltak, mint például a gyorsan átalakuló termelési-kereskedelmi rendszer hatásai és igényei által lassan megváltozó emberi viselkedést leíró modellek, így:
Az új termelési-kereskedelmi rendszer megváltozó adattermelése és adatigényei (live data, big data, smart data) és az ezekhez kapcsolódó elemzői, interpretációs igényei (dash-board, infografika, story telling, data science) már korábban is láthatóak voltak, csak a status quo megváltoztatására nem volt egy stabilan működő rendszerben elemi igény.
A nem tudatos viselkedéselemek vizsgálatában az elmúlt néhány évben (mi például tizedik éve végzünk ilyen vizsgálatokat partnereinkkel) az idegtudományi módszerek, a neuromarketing trendalkotó hívószóvá vált a piackutatási közegben, a fogyasztók viselkedésének megértésében az idegrendszer működési jeleinek feldolgozása divattá vált. A korábbiaknál intenzívebb használat és ezzel együtt a néha megkérdőjelezhető hasznosítás azonban sokakban csalódást keltett. Miért, hol lehetnek a buktatók?
Járjuk röviden körül a témát!
Mik a főbb felhasznált eszközök a neuro és a biometrikus hadrendben?
Ezek az eszközök, módszerek és az ezekhez kapcsolódó szakzsargon bevettnek számítanak az orvostudományban, vagy az általános lélektani kutatásokban, de a piackutatásban viszonylag szokatlannak, nem hétköznapinak. Sokszor eredményezi azt, hogy az ezeket üzleti szolgáltatásként kínálók számra a komplex mögöttes elméletek, az eszközök tudományos elnevezései segítenek elrejteni a valós kutatási, információs értéket és sikerül csodaelixírként, a Szent Grálként kínálni ezeket a megrendelőknek.
Innen folytatom.
2016. május 23.
2016. május 06.